Á l d á s ! B é k e s s é g !

Isten hozott a www.Istentisztelet.net fórumán



Pontos idő: kedd szept. 19, 2017 9:43 pm




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 25 hozzászólás ]  Oldal 1, 2  Következő
Társadalom, emberek 
Szerző Üzenet
Gyémánt Listatag

Csatlakozott: pén. szept. 16, 2005 12:59 pm
Hozzászólások: 1384
Tartózkodási hely: Kispest
Hozzászólás 
netlelkész írta:
e-mailben kaptam, de igaz.....

*SZÁMVETÉS - tanulságos összeállítás Horthy 17 évéről*


Valóban tanulságos, és sok igaz állítás van benne, de messze nem ez "az igazság"; az összkép meglehetősen idealizált. Persze érthető a nem is kevés túlzás mindama sok hazugság után, amit a kommunista rendszer propagandája kent rá a korszakra, de azért nem kell azt a Pangloss mester szemével sem nézni.

Tudom, elég lapos általánosság az a megállapítás, hogy "meglehetősen ellenmondásos korszak" volt, de talán közelebb áll a valósághoz, mint az eszményített kép.

Csak néhány példa a túlzásokból:

Idézet:
Megteremtettük a mindenkire egyaránt vonatkozó szociális ellátórendszert,


Dehogy vonatkozott mindenkire!

Idézet:
Politikai téren önállóságra törekedtünk.


Ez sem igaz; nem is törekedhettünk az önállóságra, hiszen a revizió célja - ami egyébként magától értetődő volt - szövetségeseket kívánt, méghozzá nálunk erősebbeket.

Idézet:
az Egyesült Államokat másfél évtizeddel megelőzve (!) eltöröltük a máskülönben csupán ideiglenesen bevezetett numerus clausust.


... hogy aztán 1938-ban az első, 39-ben a második zsidótörvényt fogadja el az országgyűlés, 1941-ben a harmadikkal pedig már büntetőjogi büntetést helyezzen kilátásba annak, aki zsidóval házasodik. (Nem tudom, ez például milyen "érték" konzerválása, mert keresztyéné biztos nem.)


Idézet:
Üres óráiban nem maszekolt, hanem énekelt a gyár kórusában, evezett a gyár csónakházában, sportolt a kötelezően (úgy bizony!) előírt, s felépített gyári sportpályán - tehette


Az öreg szakik egykor sokkal inkább a szakszervezeti dalárdákban énekeltek, szabadidejükben a szocdempárt által szervezett előadásokra, a szakszervezeti téglajegyekből épült munkásotthonok könyvtáraiba jártak. Igaz, egyik-másik tulajdonos is sokat tett értük (származásuk miatt, nem tudom, említhetem-e Weiss Manfréd, Aschner Lipót, vagy Goldberger nevét), de az effélék "gazdasági térfoglalását" aztán a már említett 1939-es törvény "korrigálta".

Idézet:
Nem volt hivatalos ideológia a történelmi jog- és szokásrendszer durva leváltására, majd erőszakolt helyettesítésére. .....Csupán az értékeket tisztelő, azokat megőrző s továbbadó konzervatív világ volt. Beszélő a neve: értékkonzervatív.


Mindenesetre abban a magát "keresztény-nemzeti"-nek nevező világban megeshetett, hogy egy református lelkészt "vallásgyalázásért" elítéljen a törvényszék, mert az ún. szentjobb-körmenet kapcsán kifogásolni merte, hogy egy katolikus szertartást sajátosan nemzetinek, magyar hagyománynak állítanak be.

Idézet:
Valóban volt cenzus (1920-tól 50 %), viszont nem döntötte el végzetesen az ország és a nemzet sorsát néhány tányér levessel vagy lejárt szavatosságú tésztacsomaggal, esetleg a nyugdíjasoknak adott 500 Ft-os utalvánnyal vásárolt szavazat.


De talán a derék "szakiktól" sem kellett volna annyira tartani, mert nemcsak cenzus volt ám, hanem a munkáslakta városrészekben kétszer-háromszor akkora volt a választókerület, mint a középosztálybeliek negyedeiben, nehogy az egyébként törvényesen működő szocdempárt nagyon megerősödjék (választási földrajz). Hogy a falvakban bevezetett nyílt szavazást ne is említsem, amit azzal idokoltak, hogy a "magyar lélektől idegen a titkosság".

Ez lett volna az érték-konzervativizmus? Nem inkább a hatalmi pozíciók konzerválásáról volt szó? Igaz, eszmei értékek is konzerválódtak, csak épp nem azok, amelyeknek kellett volna a 20. században. 80-90 évvel a polgári jogegyenlőséget hozó, születési előjogokat eltörlő törvények elfogadása után még voltak nagyságos, kegyelmes, méltóságos, stb. urak az úri Magyarországon, ahol akár egy tacskó, ha a nadrágos emberek sorába tartozott, letegezhetett egy meglett embert, ha az történetesen zsellér volt; ahol a nemesi származás a leglinkebb életvitelű dzsentrinek több presztizst adott, mint egy, a saját szorgalmából meggazdagodott parasztpolgárnak, vagy iparosembernek. És ahol társadalmi szinten ilyen normák uralkodtak, ott csak kellett hogy legyen valami baj az értékrenddel és a neveléssel (amire a hatalomnak azért van némi ráhatása). Látni kellett, hogy ez így nincs rendjén. Persze, nem a katolikus Klébersberg báró szemével, nem is feltétlenül egy szocdemével, de egy protestáns indíttatású polgáréval mindenképp...

Persze látták is sokan, a Szabó Dezsők, Móricz Zsigmondok, József Attilák, meg a polgári ellenzék olyan poltitikusai is, mint Bajcsy-Zsilinszky Endre.

Az általános, erkölcsi értékek mentén való bírálatra példaként hadd idézzem egy olyan embernek a szavait, aki felsőházi tagként "hivatalból" volt támasza a rendszernek, de volt ereje és a hitéből eredő erköcsi tartása, hogy kritikus szemmel nézzen vissza a korszakra. Ravasz László egy 1945. februári prédikációjából valók a gondolatok (íge: Gal 6, 7):

"Mi a testnek vetettünk, és halált arattunk.... A testnek vetett ez a társadalom, amely a legigazságtalanabbul osztotta el a termelt javakat; némelyiknek annyit juttatott, hogy a bőség erkölcstelenné tette, sokaknak olyan keveset, hogy a hiány érzése gyűlöletbe és pusztító indulatokba kergette őket. ... Testnek vetett ez a nemzedék, amely megindította ezt a szörnyű világháborút. A testnek vetettünk mi is, amikor hadat üzentünk a világ három leghatalmasabb és legfélelmetesebb hatalmának. Íme, itt az eredmény! De a testnek vetett ez az egész korszak, amely államelméleteket állított fel, hősi morált prédikált, a vérre akart építeni, és a jog helyébe az erőt tette. A testnek vetett ez a nemzedék, amikor azt hirdette, hogy a gyűlölet a legnagyobb történelem-alakító erő, és megkísérelte azt a vakmerő és gonosz kockázatot, hogy népeket, fajtákat gyökerestől kiirtson. ... A testnek vetettünk, és halált arattunk. Vessünk tehát a léleknek, hogy örök életet arassunk! A léleknek vetünk akkor, ha bűnbánatot tartunk. Addig nincs nemzeti megújulás, épp úgy nincs, mint ahogy nincs megtérés és újjászületés, amíg meg nem valljuk a tékozló fiúval: Atyám! Vétkeztem az ég ellen és te ellened!"

És Ravasz szavai akkor is igazak, ha az utána következő rendszer nem állja ki az összehasonlítást a két háború közöttivel.


kedd nov. 20, 2007 5:31 pm
Profil E-mail küldése
Arany Listatag

Csatlakozott: pén. szept. 16, 2005 5:49 pm
Hozzászólások: 183
Tartózkodási hely: Hungary
Hozzászólás 
e-mailben kaptam, de igaz.....


*SZÁMVETÉS - tanulságos összeállítás Horthy 17 évéről*



Tizenhét év. Ez a történelemben semmicske, apró idő néha megtelik nemzetpusztító tragédiákkal, mint egykor Mohácstól a török berendezkedéséig, de megtelhet nemzetet felemelő építkezéssel, mint máskor: az 1832-es reform-országgyűléstől a szabadságharcig eltelt több mint másfél évtized. Épp ennyi, tizenhét évünk adódott - hatalmas csapások sora után - végre újból egy független Magyarország felépítésére. Nem volt könnyű:

Infláció, munkanélküliség, válságok, kis háborúk, merényletek környékeztek bennünket, nagyhatalmak és kelletlen szomszédaink acsarkodtak ránk. De sikerült. Hazánk lakossága e másfél évtizednél alig több idő alatt 1.639.479 fővel növekedett. Alap- és középfokú iskoláink száma 7418-ról csaknem a duplájára: 13780-ra; óvodáinké 975-ről 1140-re emelkedett. Új kórházat, 160-at is építettünk a kezdetekkor meglévő 187 mellé, s bennük megkétszereződött az orvosok száma. 2628 km elsőrendű országutat építettünk, vasútvonalaink hossza 8671 km-re nőtt, ebből 243 km-t villamosítottunk - magyar találmány alapján. Dieselmozdonyok gyártásában pedig világelsők lettünk! Duna-tengerjáró flottánk összeköti vízi útjainkat a világtengerekkel. Államadósságunkat az időszak felére kifizettük, sőt el tudtuk engedni a gazdák összes tartozását.

Megteremtettük a mindenkire egyaránt vonatkozó szociális ellátórendszert, biztonságos működéshez szükséges vagyonnal látva el a nyugdíj- és betegségbiztosítókat. Ingyenes gyógyszert kapnak az egyre növekvő számú cukorbetegek. Budapest (gyógy) fürdővárossá vált.

Nyaralótelepeket építettünk a munkásoknak a Dunakanyarban, a Soroksári Dunaágban; a tisztviselőknek a hegyvidékeken és a Balatonnál. Filléres vonatok szolgálják a hétvégi kikapcsolódást. A köz szolgáinak (közüzemek dolgozó, köztisztviselők, közalkalmazottak) vasúti, üdülési, biztosítási, közüzemi díjbéli és egyéb kedvezményekkel honoráltuk áldozatos munkáját. Mindehhez a világ egyik legértékállóbb valutájának megteremtése is járult. Politikai téren önállóságra törekedtünk.

Korlátok közé szorítottuk a szélsőséges pártok működését, megtiltottuk a horogkereszt használatát, és az Egyesült Államokat másfél évtizeddel megelőzve (!) eltöröltük a máskülönben csupán ideiglenesen bevezetett numerus clausust.





No persze nem az 1990-2007 közötti tizenhét évről szólnak ezek az adatok, hanem egy másik időszakról. Horthy Miklós kormányozta ekkor a világháborút elszenvedett, spanyolnáthát, eszeveszett vörös terrort, és Trianont elszenvedő Magyarországot - vagyis a 1920 és 1937 közötti, a még új világháborútól mentes korszakról szól az írás. Adataim pontosak.

A boldog Kádár-korszak alatt kiadott enciklopédiafélékből szemelgettem őket, legfőképp az 1982-ben megjelent Magyar Történelmi Kronológiából (Akadémiai Kiadó). A milliószámra előforduló munkás-mozgalmár szócikk közé nyilván nem a gaz Horthy fasiszta érát dicsérendően pöttyentették ezt a néhány adatot, így bátran elfogadhatjuk hitelesnek mindet.

Természetesen felhasználtam saját jegyzetanyagomat is. Lássunk ezekből is egyet! Nagyanyám, Sárközy Istvánné, született Bleszkányi Irén – a Csobánc utcai elemi iskola tanítónője -275 pengő nyugdíjra volt jogosult. Egy pengő ma 1200-1300 Ft-nak felel meg, bár az írásom megjelenésig ez még változhat gyurcsányilag. Unokája (kétszer hosszabb munkaviszonnyal, néhány diplomával és egy vasas szakmával) mintegy a negyedét-ötödét kapja ennek a nyugdíjnak. Jó-jó - mondhatja az iskolázott olvasó - de az elnyomó értelmiség (tanítónő) kivételezett helyzetben volt, a szegény munkások pedig folyamatosan nyomorogtak.

No, jómagam egy megbélyegzett osztályban érettségizvén (Antall József volt az osztályfőnökünk) kényszerűségből Angyalföldön dolgoztam évekig, s tanultam szakmát. S nemcsak szakmát tanultam az öreg szakiktól, hanem azt is, hogy az esztergályos kétszeres úr volt (Herr Dréher/r/), és glaszékesztyűben, keménykalapban ment be dolgozni a Lángba, Ganz-Mávagba - s az általa gyártott diesel-vonatok máig vidáman szolgálják a dél-amerikai közlekedést.



Üres óráiban nem maszekolt, hanem énekelt a gyár kórusában, evezett a gyár csónakházában, sportolt a kötelezően (úgy bizony!) előírt, s felépített gyári sportpályán - tehette, mert a feleségének nem kellett dolgoznia. Gyermekei pedig - óh, borzalom! - a hazáról tanultak az iskolában. A hazáról. Természetesen - mai szóval - 'vesztesei' is voltak e kornak. Gyámolításukra ott voltak az ONCSA-házak, az ínség-akciók, a tehetségmentő szolgálatok... Tehettünk, amennyit tehettünk. Hisz ne feledjük: ebből a tragédiákkal induló 17 évből 3-4 év a Nagy Gazdasági Világválság - épp a közepén! Hogy ne lettek volna 'vesztesek'! Hisz az egész Magyarország vesztes volt!



És hogyan is állunk azzal a rémületes Horthy-fasizmussal? Mindenekelőtt szögezzük le: a fasizmus és nácizmus két különböző dolog, elemi tudatlanság és gonosz indulat összekeverni a kettőt. Horthy alatt nálunk se fasizmus, se nemzeti szocializmus nem volt! Szálasi más eset. Az valóban náci típusú rendszer volt. Később, és idegen hatalom katonai megszállása alatt. (Csupán zárójelben, dőlt betűkkel fűzöm ide: ma Magyarországon új politikai fogalom született meg: a nemzeti szocializmus ikertestvére, a nemzetellenes szocializmus). Nem volt hivatalos ideológia a történelmi jog- és szokásrendszer durva leváltására, majd erőszakolt helyettesítésére. Nem uralta egyetlenegy politikai irányzat a médiumokat, és hallatlan választék: 1500 lap, s ebből mintegy 400 politikai jellegű jelent meg e korban! És bizony nem tartotta rettegésben semmiféle terrorrendszer a lakosságot.

Csupán az értékeket tisztelő, azokat megőrző s továbbadó konzervatív világ volt. Beszélő a neve: értékkonzervatív.



Természetesen nem volt XXI. századi értelemben vett demokrácia, már csak azért sem, mert a XX. század elejéről van szó. Mai politikailag korrekt mércénk szerint valóban antidemokratikus a szélsőséges pártok korlátozása. Akkor nemzetet mentett. Valóban volt cenzus (1920-tól 50 %), viszont nem döntötte el végzetesen az ország és a nemzet sorsát néhány tányér levessel vagy lejárt szavatosságú tésztacsomaggal, esetleg a nyugdíjasoknak adott 500 Ft-os utalvánnyal vásárolt szavazat.



Tekintélyuralmi rendszer? A Kormányzó csupán egyszer küldhette vissza megfontolásra a képviselőháznak a törvényjavaslatokat – emlékezzünk Göncz papára, mit művelhetett az Antall-kormány törvényeivel! A puszta tekintélyt pedig megérdemelte, mint tisztakezű, becsületes, erős akaratú magyar vezető!



Barátaim! Egyszer végre el kellett mondani mindezt.

Csak azt kérem: adjátok tovább!

Privat-Forstoberrat

_________________
"extra hungariam non est vita, si est vita, non est ita" /középkori mondás/


kedd nov. 20, 2007 10:23 am
Profil Honlap
Gyémánt Listatag

Csatlakozott: kedd ápr. 17, 2007 5:34 pm
Hozzászólások: 1793
Tartózkodási hely: Törökbálint
Hozzászólás 
Sütő András naplójából

Reggel, ahogy keltem ki az ágyamból, lehajoltam a csizmámért, és a megszokott mozdulattal lefelé fordítottam, megráztam a szárát, hogy kiessen belőle az egér.
Édesapám tanított meg arra, hogy mindig így kell tenni a csizmával, mielőtt felhúznám.
És akkor hirtelen megmérgesedtem: Tizenöt éve minden áldott reggel megrázom a csizmámat, de még sohasem volt benne egér. Édesapámat is már évek óta eltemettem.
Én bizony nem rázogatom többet a csizmát! Azzal felhúztam a másik csizmámat.

Hát nem benne volt az egér?!!

_________________
Te kicsoda vagy, hogy kárhoztatod a más szolgáját? (Rm. 14,4.)


vas. nov. 18, 2007 5:52 pm
Profil
Gyémánt Listatag

Csatlakozott: kedd ápr. 17, 2007 5:34 pm
Hozzászólások: 1793
Tartózkodási hely: Törökbálint
Hozzászólás 
Kedves Varjú!

Az egész dávodi akcióban számomra az Alfa Szövetség (vagy Pacem in Utero?) nevében fellépő pléhbános volt a legellenszenvesebb szereplő. Nem tudom, hogy hány gyermeket nevelt fel, de gyanítom, hogy egyet sem.
Mástól viszont erőszakkal követelné ugyanezt.
És viselkedésére nem mentség a szűzességi fogadalma sem - hiszen Böjte Csabának például egészen jól sikerült összeegyeztetnie a gyermeknevelést a cölibátussal.

_________________
Te kicsoda vagy, hogy kárhoztatod a más szolgáját? (Rm. 14,4.)


pén. aug. 17, 2007 2:40 pm
Profil
Gyémánt Listatag

Csatlakozott: pén. szept. 16, 2005 12:59 pm
Hozzászólások: 1384
Tartózkodási hely: Kispest
Hozzászólás 
Kedves Ingola!

A lényeget tekintve egyetértek azzal, amit írtál. Az államnak a legkülönbözőbb módokon, a mentességek mellett aktív eszközökkel, különböző jogcímen nyújtott támogatásokkal kellene a népesedéspolitikai helyzeten javítania. Ami a magzatelhajtást illeti, valóban lehetne szigorítani a jelenlegi szabályozáson, viszont amit egyes magzatvédő szervezetek akarnak, vagyis a teljes tilalmat, képtelenségnelk tartom. A militáns magzatvédők látványos akcióikkal, az elrettentést célzó naturalista ízléstelenkedéssel a szükséges magzatvédelem ellen is hangolják a társadalmat. Nem beszélve arról, hogy miközben oly nagy hévvel érvelnek a magzati élet mellett, a másik életről, az anyáéról, mintha megfeledkeznének.

Erről a témáról egyébként mindig eszembe jut a "dávodi kislány" esete, amikor a Pacem in utero magzatvédő egyesület a"végsőkig harcolt" a közigazgtatási ügyben, és láthatólag fel sem merült bennük, mi volna az érdeke a tizenhárom éves gyereklánynak. Militáns fellépésük, kérlelhetetlen eltökéltségük meglehetős ellentmondásban volt azzal, amire (akire) hivatkoznak.

Áldás, békesség!


pén. aug. 17, 2007 11:35 am
Profil E-mail küldése
Gyémánt Listatag

Csatlakozott: kedd ápr. 17, 2007 5:34 pm
Hozzászólások: 1793
Tartózkodási hely: Törökbálint
Hozzászólás 
varjú írta:
la Mer írta:
"így tekintett a méhmagzatra, és soha, sehol nem élvezett azonos védelmet a megszületett emberrel, mivel nem is azonos értékű azzal. "

Igen, egy 1 hónapos csecsemő sem azonos értékű egy már kitaníttatott, felnevelt 18 éves ereje teljében levő fiúval.


Lehet, hogy nem azonos értékűek, de a jog előtt azonos minőségek: mindkettő ember.


Kedves varjú, a hatályos magyar jogi szabályozás értelmében a magzatot, különösképpen a három hónapnál fiatalabbat nem tekintik jogi személynek (vagyis, akármennyire rossz is leírni, a jog szerint ő még nem teljes értékű, nem azonos minőségű ember).
Szemben az újszülöttel, aki - ha sérelem éri - a törvény előtt azonos értékű a 70 éves akadémikus professzorral.

Olvastam azt az alkotmánybírósági határozatot, amelyet az abortuszt ellenzők beadványára válaszul hoztak.
Tény, hogy a fenti határozat szerint a jog eszközeivel a magzat jogállása nem tisztázható, de helyben hagyta a jelenlegi szabályozást, amely három hónapos kor alatt a magzat jogait rendeli az anya jogai alá, a későbbi művi vetélést pedig kizárólag a súlyos egészségkárosodások megelőzésének érdekében engedi meg.
Szerintem nagyon jót tenne a magyar népesség állapotának, ha mondjuk háromszázezer forintot kellene fizetni egy magzatelhajtásért, és ezzel párhzamosan családbarát adózási rendszert vezetnének be.
És a tiltott magzatelhajtást végzőktől elvennék a diplomát.
Lenne a magyarok között is több gyermek, az biztos.
Akik pedig nem tudják kifizetni ezt az összeget, azok már most is túlnyomó részt megszülik a gyermekeiket, és azonnal állami gondozásba adják. Egy rádióriportban hallottam egy 22 éves hajadont megszólalni, aki a kérdésre, hogy hány gyermeket szeretne, azt válaszolta: - Van már öt. - És hol vannak? - Ott kellett hagyni őket a kórházban, mert hát hogyan élhetnénk meg?

_________________
Te kicsoda vagy, hogy kárhoztatod a más szolgáját? (Rm. 14,4.)


csüt. aug. 16, 2007 5:23 pm
Profil
Gyémánt Listatag

Csatlakozott: pén. szept. 16, 2005 12:59 pm
Hozzászólások: 1384
Tartózkodási hely: Kispest
Hozzászólás 
la Mer írta:
Pontosan az, ha nevén nevezzük a dolgokat, a magzatelhajtás helyett kimodnjuk, hogy gyilkosság...


Akkor nem vesznek komolyan, mert csak te gondolod, hogy "nevén nevezted" a dolgot, valójában torzítottad a valóságot, hogy sokkold, akinek mondod, s leginkább az fog legyintve odébbállni (a saját felelőtlen gondolkodásában még meg is erősödve).


hétf. aug. 13, 2007 3:46 pm
Profil E-mail küldése
Gyémánt Listatag

Csatlakozott: pén. szept. 16, 2005 12:59 pm
Hozzászólások: 1384
Tartózkodási hely: Kispest
Hozzászólás 
la Mer írta:
...Magyarországon több millió embert ölnek meg halálgyárakban, azokat kell fikázni, amiért maguk között nem tudnak rendet tartani. ...A gyilkosság az jogos dolog, de ha valaki felszólít rá, hogy hagyják abba, az már "megmutatjuk, mi a móres"?


Gyilkosság, halálgyár... Lásd, ez a frazeológia teszi komolytalanná a problémafelvetést.

Az ilyen megnyilvánulások helyett lehetne inkább javasolni, milyen szigorítások volnának szükségesek a szabályozásban. Mert nem gondolom, hogy volna, aki abszolút tilalmat akarna, ami kiküszöbölni nem, csak illegálissá tudja tenni a magzatelhajtásokat.


hétf. aug. 13, 2007 11:44 am
Profil E-mail küldése
Gyémánt Listatag

Csatlakozott: pén. szept. 16, 2005 12:59 pm
Hozzászólások: 1384
Tartózkodási hely: Kispest
Hozzászólás 
la Mer írta:
Csűrsz, csavarsz, varjú...


Nincs ebben semmi "csűrés-csavarás", legfeljebb neked nem tetszik, amit írok, és az ilyenkor szokásos módon reagálsz.

De hogy még egyértelműbb legyen: nagyon szerencsétlen dolognak tartom, amikor emberek szavakkal "állig felfegyerezve", Istent "zászlójukra tűzve" dühödten nekirontanak a "bűnös világnak", hogy majd ők megváltják, amivel természetesen hasonlóan dühödt ellenállást és elutasítást váltanak ki, hogy még azt sem hallja meg a másik oldal, ami egyébként megszívlelendő a mondanivalójukból.

A világot viszont már megváltotta valaki. Róla kéne bizonyságot tenni, de azt ingerülten, türelmetlenül nem lehet, mert ő sem úgy beszélt a bűnös emberekkel. Attól lesz jobb a világ, ha minél többen önként követik őt, nem attól, hogy majd mi "megmutatjuk, mi a móres".

Ami konkrétan a magzatvédelmet illeti, a Pacem in Utero egyesületnek sikerült olyan képet kialakítania önmagáról, hogy tagjainak előbb magukban kellene a békét megteremteniük, azután lehetne másutt is - szelíden - arra törekedniük.


hétf. aug. 13, 2007 8:44 am
Profil E-mail küldése
Gyémánt Listatag

Csatlakozott: pén. szept. 16, 2005 12:59 pm
Hozzászólások: 1384
Tartózkodási hely: Kispest
Hozzászólás 
la Mer írta:
"így tekintett a méhmagzatra, és soha, sehol nem élvezett azonos védelmet a megszületett emberrel, mivel nem is azonos értékű azzal. "

Igen, egy 1 hónapos csecsemő sem azonos értékű egy már kitaníttatott, felnevelt 18 éves ereje teljében levő fiúval.


Lehet, hogy nem azonos értékűek, de a jog előtt azonos minőségek: mindkettő ember.


vas. aug. 12, 2007 9:36 pm
Profil E-mail küldése
Gyémánt Listatag

Csatlakozott: pén. szept. 16, 2005 12:59 pm
Hozzászólások: 1384
Tartózkodási hely: Kispest
Hozzászólás 
la Mer írta:
A magzatgyilkosságok áldozatait a magyar jogszabályok nem tekintik embernek! A nácik is így gondolkoztak! A gyilkosságok megkönnyítése érdekében kétségbe vonták azt, hogy az áldozataik emberek! Az alábbi fényképek bizonyítják a magzatok is emberek! A náci vagy a kommunista gyilkosok elöl sokan megmenekültek! A magzatok nem tudnak elmenekülni! A magzatokat nekünk kell megmenteni a biztos haláltól! Oly módon, hogy mindenkiben tudatosítjuk, hogy Ők is emberek!


Tudom, hogy minden kampánnyal együttjár a hangulatkeltés, az érzelmek felkorbácsolása, azért a tárgyilagosságot nem kéne teljesen kikapcsolni.

Arról van szó, hogy a méhmagzat nem esik azonos megítélés alá a megszületett emberrel. Jogképessége feltételes: az élveszületéstől függ. Vagyis lehet például a születendő gyermekre végrendelkezni, de az csak akkor örököl, ha élve születik. A feltételes jogképesség miatt, no meg azért is, mert mint élőlény nem független az anyától, bizonyos kor előtt az anyaméhből kiszakítva életképtelen, a jog nem tekinti azonosnak a megszületett emberrel, ennélfogva nem részesül azonos büntetőjogi védelemben sem.

Felesleges ezért nácizni, mert egy kampány minél hisztérikusabb, annál kevésbé éri el a célját. Ráadásul ez a beállítás hamis is, mert nemcsak a nácik, hanem a római jog óta minden társadalom jogrendszere - bizony: a két háború közötti, önmagát "keresztény-nemzeti"-ként meghatározó magyar államé is - így tekintett a méhmagzatra, és soha, sehol nem élvezett azonos védelmet a megszületett emberrel, mivel nem is azonos értékű azzal.

A magyar abortusztörvényt egyébként a kereszténydemokrata irányultságú Antall-kormány terjesztette az országgyűlés elé. , kidolgozója pedig a kereszténydemokrata orvos-miniszter, Surján László volt. A törvény kivételes esetekben engedi meg a művi terhességmegszakítást, igaz, az "anya helyzete" gumiszabály, ami fellazítja a tilalmat. Viszont nehéz kétségbevonni a megengedhetőséget, ha az anya életéről, egészségéről van szó, a magzat nyilvánvalóan fejlődési rendellenességel fog születni, de akkor is, ha a magzat bűncselekmény következményeként fogant.

Szóval nehéz kérdés ez, sokkal nehezebb, mint ahogy egyes magzatvédők gondolják, akik olykor (ld. az elhíresült "dávodi kislány" esetét) a lehető legkönyörtelenebb módon képviselik álláspontjukat, miközben - természetesen - nem szűnnek meg Istenre mutogatni.


vas. aug. 12, 2007 7:55 pm
Profil E-mail küldése
Arany Listatag

Csatlakozott: szomb. nov. 05, 2005 8:24 pm
Hozzászólások: 152
Hozzászólás 
Igaz, hogy új a szűröm…

Ez a kis adoma vagy 120-140 évvel ezelőtt keletkezett, a református templomban.
Ehhez tudni kell, hogy ezt a földet, ahogy mondani szokták vastagnyakú kálvinisták lakták zömében, és ez a kis történet is a református templomban esett meg. Virágvasárnapján Isteni tiszteletre hívogatott a harang szava. Akkor még nagyon sokan mentek a templomba, főleg ünnepnapon. Sokszor nem tudtak leülni sem, sőt még az északi ajtó előtt kívülről is álltak. Ünnepnapokon jobban elmentek a férfiak is. Volt egy Király nevezetű igen jómódú redemptus gazda ember, ő is elment a templomba. Hatalmas nagy ember volt, így hallottam, mint egy szálfa. Mire odaért a templomba már beharangoztak. Gyönyörű hímzett szűrt csináltatott, ami éppen azon a héten lett készen. Ebbe a remek ruhadarabba ment az öreg gazda a templomba. Azt is hallottam az öregjeimtől, hogy az új ruhadarabot mindig a templomba vették fel először. Innen a szólás amit most is használnak, ha új ruhát vesznek magukra, hogy azt mondják felszentelik. Na, elég az hozzá, hogy az öreg Király mikor bement a templomba, a gyönyörűen hímzett szűrben, éppen a fennálló éneket énekelték. Gyönyörűen szólt az orgona a férfiak csak úgy hasították az éneket. Mivel fennálló éneket énekeltek mindenki állt, természetesen. Úgy hatott a látvány az ott jelenlévőkre, mintha testőrök sorfala között valóban egy király vonulna be az új szűrben. Van egy virágvasárnapi református ének ami így kezdődik: A nagy király jön: Hozsánna! Hozsánna! … Annyira megilletődött az öreg Király is ezen, hogy intett a kezével és a következőket mondotta: Igaz, hogy új a szűröm, most lett kíszen, de azír csak űljenek le kedves, nem kell éngem ennyire uralni. Természetesen ezeket a szavakat csak a közvetlen közelében lévők hallották és azok hozzátartozóinak körében maradt fenn mint adoma.

Szerepi Nagy Attila: Karcagi legendárium


kedd jan. 30, 2007 5:43 pm
Profil
Platinum Listatag
Avatar

Csatlakozott: kedd szept. 13, 2005 2:25 pm
Hozzászólások: 222
Tartózkodási hely: USA, Illinois, Chicago
Hozzászólás Próbalevél
Tegnap irtam a Netlelkész ezt megelőző (menyország, pokol) irására egy gratulációt. Sikeresen be voltam regisztrálva, de mint látom elzünt a levél.

Imre


csüt. jan. 11, 2007 4:05 pm
Profil E-mail küldése
Arany Listatag

Csatlakozott: pén. szept. 16, 2005 5:49 pm
Hozzászólások: 183
Tartózkodási hely: Hungary
Hozzászólás 
Mendegélt az úton egy ember, a lova meg a kutyája.

Egyszer egy hatalmas vihar kerekedett, és mellettük belecsapott egy fába a villám.

Mindhárman meghaltak. De az ember nem vette észre, hogy már elhagyta az élők világát, és tovább bandukolt a két állattal. Néha időbe telik, míg a halottak megszokják új helyzetüket.

Nagyon hosszú volt az út, emelkedőn kellett menniük, a nap is erősen tűzött, csorgott róluk a verejték, és rettentő szomjasok voltak. Az egyik kanyarban végre észrevettek egy hatalmas márványkaput, amely egy arannyal kikövezett térre nyílt.

A tér közepén egy kút állott, amelyből kristálytiszta víz csordogált.

A kapuban egy férfi őrködött. A vándor odament hozzá, és megszólította:

- Jó napot.

- Jó napot - felelte az őr.

- Miféle hely ez, hogy ilyen gyönyörű?

- Ez itt a mennyország.

- Milyen jó, hogy a mennyországba jutottunk! Nagyon szomjasak vagyunk.

- Lépjen be nyugodtan, itt annyit ihat, amennyit csak akar.

Az őr a kútra mutatott

- A lovam és a kiskutyám is szomjasak.

- Nagyon sajnálom - mondta az őr. - Állatok nem léphetnek be ide.

Az ember nagyon elkeseredett, mert rettenetesen kínozta a szomjúság, de nem akart egyedül inni. Megköszönte hát az őrnek, és továbbment.

Megint sokat gyalogoltak fölfelé, és már teljesen ki voltak merülve, amikor megérkeztek egy másik helyre, amelynek egy ócska kapu volt a bejárata.

Mögötte poros földút volt, kétoldalt fákkal. Az egyik fa árnyékában hevert egy férfi, az arcát eltakarta a kalapja, valószínűleg aludt.

- Jó napot - köszöntötte a vándor.

A férfi félretolta a kalapját, és biccentett.

- Nagyon szomjasak vagyunk, én, a lovam és a kiskutyám.

- Van ott egy forrás a kövek között - mondta a férfi, és megmutatta nekik a helyet.

- Igyanak csak kedvükre.

Az ember, a lova meg a kutyája odamentek a forráshoz, és sokáig ittak.

Aztán az ember visszament a férfihoz, hogy köszönetet mondjon neki.

- Jöjjenek csak nyugodtan, bármikor - felelte a férfi.

- Egyébként hogy hívják ezt a helyet?

- Mennyország.

- Mennyország? Az nem lehet! A márványkapu őre azt mondta, hogy az ott a mennyország!

- Az nem a mennyország. Az a pokol.

A vándor megdöbbent.

- Meg kellene tiltaniuk, hogy ők is ugyanezt a nevet használják! Ez a téves információ óriási zűrzavart okozhat!

- Bizonyos szempontból viszont nagy szolgálatot tesznek nekünk. Ugyanis ott maradnak azok, akik képesek elhagyni a legjobb barátaikat ...

_________________
"extra hungariam non est vita, si est vita, non est ita" /középkori mondás/


szomb. dec. 16, 2006 7:41 pm
Profil Honlap
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 25 hozzászólás ]  Oldal 1, 2  Következő


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group.
Designed by Vjacheslav Trushkin for Free Forum/DivisionCore.
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség





eXTReMe Tracker