Á l d á s ! B é k e s s é g !

Isten hozott a www.Istentisztelet.net fórumán



Pontos idő: szomb. dec. 16, 2017 12:18 am




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 22 hozzászólás ]  Oldal 1, 2  Következő
Kányádi Sándor 
Szerző Üzenet
Gyémánt Listatag

Csatlakozott: kedd ápr. 17, 2007 5:34 pm
Hozzászólások: 1793
Tartózkodási hely: Törökbálint
Hozzászólás 
Képeslap

Szász Endrének

Most tél van itt nálunk nagy hó békebeli
a föld szintjét jó fél öllel megemeli

az éjszakák megannyi mammuthallgatás
az ember mást se tesz napokig csöndet ás

befagyott magányunk jégpáncélja alatt
dédelgetünk egy-egy piros szemű halat

kaparja kitartóan a tájat a tél
hatalmas zsilettje a szél

míg bruegheli tökéllyel zúzmarát
virágzik Olt mentén a fűzfaág

és átüt mindenen mint tépésen a vér

a hófehér.

_________________
Te kicsoda vagy, hogy kárhoztatod a más szolgáját? (Rm. 14,4.)


kedd jan. 01, 2008 12:47 pm
Profil
Gyémánt Listatag

Csatlakozott: kedd ápr. 17, 2007 5:34 pm
Hozzászólások: 1793
Tartózkodási hely: Törökbálint
Hozzászólás 
Most, hogy először havazik nálunk, eszembe jutott. :)

Betemetett a nagy hó


Betemetett a nagy hó
erdőt, mezőt, rétet,
minden, mint a nagyanyó
haja, hófehér lett.

Minden, mint a nagyapó
bajsza, hófehér lett,
csak a feketerigó
maradt feketének.

(Kányádi Sándor)

_________________
Te kicsoda vagy, hogy kárhoztatod a más szolgáját? (Rm. 14,4.)


vas. nov. 11, 2007 12:05 pm
Profil
Arany Listatag

Csatlakozott: szomb. nov. 05, 2005 8:24 pm
Hozzászólások: 152
Hozzászólás 
Kányádi Sándor: A farkas és a bárány

mindennek fölfelé megy most az ára
nemcsak a nemesfémnek drágakőnek
le csupán a kisnépek s a magára
hagyott törzs tagjai értékelődnek

fura egy világ megmenthetné még a
menthetőkből csekélynél is csekélyebb
áldozattal egy-két műhold rakéta
s repülőerőd árából szegények

mint parázs ha fújják fölélemedve
önnön nyelvükkel világítanának
fura egy szerzemény az ember állat

meséket ír olvas hogy elfeledje
mihelyt adódik rá hatalma módja
a farkas mindig a bárányt okolja

1983


csüt. jún. 28, 2007 8:15 am
Profil
Gyémánt Listatag

Csatlakozott: kedd ápr. 17, 2007 5:34 pm
Hozzászólások: 1793
Tartózkodási hely: Törökbálint
Hozzászólás 
Kányádi Sándor: VALAKI JÁR A FÁK HEGYÉN

valaki jár a fák hegyén
ki gyújtja s oltja csillagod
csak az nem fél kit a remény
már végképp magára hagyott

én félek még reménykedem
ez a megtartó irgalom
a gondviselő félelem
kísért eddigi utamon

valaki jár a fák hegyén
vajon amikor zuhanok
meggyújt-e akkor még az én
tüzemnél egy új csillagot

vagy engem is egyetlenegy
sötétlő maggá összenyom
s nem villantja föl lelkemet
egy megszülető csillagon

valaki jár a fák hegyén
mondják úr minden porszemen
mondják hogy maga a remény
mondják maga a félelem

2006. november 20., hétfő, barkóca, Hozzászólás

_________________
Te kicsoda vagy, hogy kárhoztatod a más szolgáját? (Rm. 14,4.)


pén. ápr. 20, 2007 5:51 pm
Profil
Arany Listatag

Csatlakozott: szomb. nov. 05, 2005 8:24 pm
Hozzászólások: 152
Hozzászólás 
Kányádi Sándor: Fehéringes vers

Illyés Gyulának 99. születésnapján

kioktatóm mindig akadt
mindig volt ki lefitymáljon
erdőn innen erdőn túlnan
életen át álruhásan
viseltem a magyarságom

viselem hát mit tehetnék
ha valaki így akarta
bizonyára szüksége volt
mellesztők közt egy mindig friss
fehéringes közmagyarra

hétköznap is azért jártam
fehér ingben azért járok
hogy legyen min töprengjenek
az engemet kioktatók
az engemet lefitymálók

ne tudják meg hogy ünnepem
van-e vagy nagy sötét gyász nyom
fehér ingem én-álruhám
sebemre gyolcs csatáimban
nem hódoló harci zászlóm



Mellékdal

amikor e magas egű
innensőről átvisz Kháron
azt kívánom tengerjáró
kapitányi sapkájával
a túlparton Maga várjon


Budapest, 2001. november 2.


szer. feb. 14, 2007 5:39 pm
Profil
Arany Listatag

Csatlakozott: szomb. nov. 05, 2005 8:24 pm
Hozzászólások: 152
Hozzászólás 
Kányádi Sándor: Dunamenti mondóka

ősöm ősödnél
ősebb
hősöm hősödnél
hősebb
törzsem törzsednél
törzsebb
földem földednél
földebb
csontom csontodnál
csontabb
sorsom sorsodnál
sorsabb
vérem vérednél
vérebb
népem népednél
népebb

vétked vétkemnél
vétkebb


Kolozsvár, 1987.


kedd feb. 13, 2007 10:24 pm
Profil
Arany Listatag

Csatlakozott: szomb. nov. 05, 2005 8:24 pm
Hozzászólások: 152
Hozzászólás 
Kányádi Sándor: Ez a tél

Ez a tél, nem is tél,
a hó csak pilinkél.

Hullna már, hullna bár!
Meztelen a határ.

Csak a dér, csak a köd
borít rá lepedőt.

Méteres bunda-hó,
az volna, volna jó.

Lám tegnap hullatott
valami keveset.

Reggelre szétrúgták
azt is a verebek.


szer. jan. 03, 2007 8:48 pm
Profil
Arany Listatag

Csatlakozott: szomb. nov. 05, 2005 8:24 pm
Hozzászólások: 152
Hozzászólás 
Kányádi Sándor: Isten háta mögött

üres az istálló s a jászol
idén se lesz nálunk karácsony
hiába vártok
nem jönnek a három királyok

Sok dolga van a teremtőnek
mindenkivel ő sem törődhet
messzi a csillag
mindenüvé nem világíthat

megértjük persze mit tehetnénk
de olyan sötétek az esték
s a szeretetnek
hiánya nagyon dideregtet

előrelátó vagy de mégis
nézz uram a hátad mögé is
ott is lakoznak
s örülnének a mosolyodnak

1985


csüt. dec. 14, 2006 9:23 pm
Profil
Arany Listatag

Csatlakozott: szomb. nov. 05, 2005 8:24 pm
Hozzászólások: 152
Hozzászólás 
Kányádi Sándor: Novemberi szél

Lefonnyadt rég az áfonya,
deres a medve lábnyoma.
Lecsupaszult a málnavész.
Minden toboz a földre néz.
Hályogos szemmel pillogat
olykor néhányat még a nap.
Se cirpelés, se csipogás,
hallgat minden kis muzsikás.
Csak a szél, csak a szél,
egyedül ő zenél.

Ág se moccanhat nélküle,
minden kis hang az ő műve.
A medve helyett ő morog.
Övé minden csőr és torok,
ő játszik minden furulyán,
harsonán, dobon, pikulán.
Táncoltat erdőt, bokrokat,
lebbent az égre fodrokat,
s annak, ki ellene szegül,
annak a hátán hegedül.


hétf. nov. 06, 2006 7:32 pm
Profil
Arany Listatag

Csatlakozott: szomb. nov. 05, 2005 8:24 pm
Hozzászólások: 152
Hozzászólás 
Kányádi Sándor: Rum és erkölcs

– Ha ez az erkölcs, le van ejtve.
– Azt mondom én is, le van ejtve.

– Nekem az ilyen, nem erkölcsöm.
– Azt mondom én is, nem erkölcsöm.

– Ne hidd, hogy csak a rum beszél.
– Belőlem sem a rum beszél.

– De így elhúzni a nótáját!
– Azt mondom én is, a nótáját.

– Ne ölj, ez erkölcs, meg van értve.
– Azt mondom én is, meg van értve.

– Ne lopj, rendben van, ez is erkölcs.
– Azt mondom én is, ez is erkölcs.

– De lopnak, az anyját, ez erkölcs?
– Azt kérdem én is, hát ez erkölcs?

– Tiszteld, akinek tisztelet jár.
– Tiszteld, akinek tisztelet jár.

– De egy kurváért ilyen cécót!
– Azt mondom én is, ilyen cécót...

– A többi régi, nem tudom már.
– Igazad van, én sem tudom már.

– Mert könnyű, csak úgy sárt-fröcskölve.
– De milyen könnyű, sárt-fröcskölve.

– Csak kiszállni egy autóból.
– Az ám, de milyen autóból!

– Ítélkezni, testvér, nem erkölcs.
– Azt mondom én is, hogy nem erkölcs.

– A lelkét tette ki miattunk.
– A lelkét, jól mondod, miattunk.

– A keresetét hazaadta.
– Mind egy krajcárig hazaadta.

– 'z asszony nem akar idejőni.
– A naccsága nem akar jőni.

– Ő meg innen nem szabadulhat.
– Az már szent, hogy nem szabadulhat.

– Az élt, testvér, az az erkölcs.
– Igazad van, a legfőbb erkölcs.

– Megérteni, az még egy erkölcs.
– Megérteni, mekkora erkölcs.

– De nem szólt, nem szólt, még nekem se.
– Csodálkozom, hogy még neked se.

– Nem szokott ő az ő bajáról.
– Sohase szól az ő bajáról.

– Aztán mégiscsak kitudódott.
– Ilyesmi könnyen kitudódik.

– Mondtam neki, hogy rá se rántson.
– Jól mondtad, komám, rá se rántson.

– De ő gyötrődik, mint egy állat.
– Gyötrődik, mondod, mint egy állat?

– Csak lettem volna a helyében.
– Azt mondom én is, a helyében.

– Megmondtam volna a szemükbe.
– Istenesen megmondtad volna.

– Föltettem volna egy-két kérdést.
– Az már biztos, föltettél volna.

– Mert itt csak a meló az erkölcs.
– Igazad van, csak az az erkölcs.

– Nem az én göncöm, mibe jöttem.
– Az már igaz, én is úgy jöttem.

– Nem erkölcs, mit gyertyánál írtak.
– Nem erkölcs, mit gyertyánál írtak.

– De a fenébe, sokat ittam.
– Én is éppen eleget ittam.

– Ideje volna lefeküdni.
– Azt mondom én is, lefeküdni.


csüt. szept. 21, 2006 9:19 pm
Profil
Arany Listatag

Csatlakozott: szomb. nov. 05, 2005 8:24 pm
Hozzászólások: 152
Hozzászólás 
Kányádi Sándor: A XC. zsoltár

...Az embereket Te meg hagyod halni

Nem volt alkonyat, tavasztól késő
őszig, hogy ne zsákkal a hátán
láttuk volna törékeny s egyre
töpörödő alakját.
Mindig hordott, hol ezt, hol azt:
csalánt, répalevelet, tököt,
mikor minek volt szezonja.
Eltemette férjét, két fiát s a megmaradt,
nagyapaszámba menő harmadikat most is még,
mint egy pendelyest, gyámolította.
Ment, ment fáradhatatlanul: kapált,
aratott virradattól alkonyatig
- még kaszált is a háborúk idején -,
alkonyatkor vette a zsákot és
újra ment, ment, s ha megjött, panaszkodott,
hogy neki mennyit kell mennie
- Meghalni sincs időm, pedig már szégyen,
szégyen, hogy mennyit éltem - siránkozta
korcbahúzott szájjal, melyben a fogak
már rég csonkra vástak, mint
azok a jófajta, békebeli kapák, melyekből
néhányat itt-ott még láthatunk a fészerek
főhelyén nagy becsben fölakasztva, s amelyet
minden valamirevaló háznál a kapának
ismer a gyermek is.
- Nem volt nekem, istennek hála, bajom
soha a fogaimmal, csak a lábam s a hátam...
- Nem voltam én, jó órában legyen mondva,
még egy percig se soha fekvő beteg...
csak a lábam, s a hátam, de majd csak
magához szólít az Úristen egyszer - s már
kapta is a zsákot, ment, ment, térült-fordult,
bejárta a fél határt, innen is, onnan is
szedegetve. Ezek a jóleső kisbűnök:
egy-két marék ez-az a máséból, talán
ez volt minden gyönyörűsége, kárpótlása
ezért a szégyellnivalóan hosszú
életért, melyből az Úristen, úgy látszik,
nem akarja már elszólítani.
Aztán egyszer csak, valahol a kilencven
s a száz között, lefordult válláról a zsák.
Nem is próbálta visszavenni, otthagyta
a kapuban, szólt a fiának, hogy
menjen a papért s a zsákot is jöttiben
hozza be. Megbontotta a nagyágyat, mely
mindig tisztán várt a nagy alkalmakra, átkiáltott
a szomszédasszonyért és csöndesen
sírdogálva lefeküdt.
Jött is a szomszédasszony, lóhalálában,
rosszat sejtő kíváncsisággal törölgette
moslékos kezét a kötényébe.
- Éppen a malacoknak vittem enniök - mesélte
még hetekig aztán -, amikor hallom:
végem van, Irma! Ezt mondta: végem van -
most már a könnyeit törölgette -, éppen
ez a kötény volt rajtam; végem van, a hangja
olyan volt, mint amikor szegény fiát,
a másodikat, akkor is engem kiáltott...
hagyom a malacokat (el is kódorogtak, mert
a kaput is nyitva felejtettem az ijedtségtől)
- Mi baj van, lelkem? s akkor én már láttam,
hogy igazat kiáltott.
Jött hát a szomszédasszony kezeit törölgetve,
meghallgatta, hogy melyik lisztből süssenek a torra.
- Ott a ládában - mondta a beteg -, süssetek
hat szép kenyeret, nézd meg, elég fehér-e, Irma.
Irma tenyerére vett egy fuvintásnyit s a gyönge
lámpavilágnál megvizsgálta szakértelemmel.
- A pap oda van a vásárra, csak holnap vagy
holnapután jön meg - szuszogta a zsákot letéve
az árvára-lévendő hosszú, száraz ember.
- Akkor megvárom békességgel, mégsem járulhatok
úrvacsora nélkül az Úr színe elébe.
Harmadnap, mire a tiszteletes megérkezett
az Úr érette-megtöretett teste már sehogy sem
akart lemenni a torkán.
- Jaj, de szégyellem, tiszteletes úr, nem,
nem tudom megrágni már az Úr testét sem.
- Rágott már maga épp eleget, anyó, megbocsátja
ez egyszer az Isten.
- Ugye meg, ugye meg. Mindenki megbocsájt. - S már
ment is, zsák nélkül, és olyan könnyedén, mint egyszer
lánykorában.

Az ösvényei még várták egy darabig, aztán
kezdtek lassan füvesedni.

1965


szomb. aug. 12, 2006 3:40 pm
Profil
Arany Listatag

Csatlakozott: szomb. nov. 05, 2005 8:24 pm
Hozzászólások: 152
Hozzászólás 
Kányádi Sándor: Ahogy

ahogy tenyered homlokodra
ellenzősíted meg-megállva
ahogy el-elmagányosodva
meg-megszállsz egy-egy éjszakára

ahogy az üres polcra bámulsz
s nem hiányoznak már a könyvek
ahogy reggelente az ágy húz
és nem-fölkelni volna könnyebb

ahogy otthonod még hiányzik
van-e otthonod igazában
ahogy a szó is el- s kivásik
az otthonokban most lakás van

ahogy nyelved a rímre rájár
mint ujjaid a billentyűkre
ahogy foncsorosodva már-már
arcod lesz tükrödnek a tükre

ahogy a tűznek csak a korma
senki senkinek számadással
ahogy elfacérul a forma
s a múzsa markát tartva házal

ahogy az ismerőst felejted
s az ismeretlen ismerősül
ahogy a rég magadba-rejtett
titok veled öregszik őszül

ahogy az isten észrevétlen
beléd épül minthogyha volna
ahogy te is valamiképpen
vagy a ház és annak lakója

ahogy az erek mint a húrok
aztán csak száll elszáll a lélek
vagy sortűz nyomán tova surrog
rajban akár a seregélyek

1994


szomb. máj. 06, 2006 7:41 am
Profil
Arany Listatag

Csatlakozott: szomb. nov. 05, 2005 8:24 pm
Hozzászólások: 152
Hozzászólás 
Kányádi Sándor: Tavasz

Árad a Küküllő,
elönti a berket;
maguk alá húzzák
lábukat a kertek.

Kicsap a medréből
(nem is tud a gátról),
réten méri mélyét
botjával a pásztor.

Pipéiket féltőn
gágogják a ludak;
a parti füzek most
a közepén úsznak.

Bömböl a Küküllő.
Széle-hossza egy lett.
Fut a nyúl előle,
inal dombnak, hegynek.

Hinnéd-e, hogy volna,
ki rámerészkedne?
S fél szárnyával bátran
beleszánt a fecske.


szer. ápr. 26, 2006 3:57 pm
Profil
Arany Listatag

Csatlakozott: szomb. nov. 05, 2005 8:24 pm
Hozzászólások: 152
Hozzászólás 
Kányádi Sándor: Kovász

Szaladj, fiam, a szomszédba,
kérd meg a kovászunk,
sütnöm kéne holnap reggel,
fuss, amíg szitálok.

Sűrű szita, gyakor szita,
gyakor táncát járja,
lapiban-sült meleg cipó;
mért maradtam árva?

Futnék most is a kovászért,
talpamban még érzem,
vetném magam át a korhadt
deszkakerítésen.

Gyakor szita, sűrű szita,
szíjas, hideg lángos;
összeseprem, ami lisztem
van még a kovászhoz.

1968


szomb. ápr. 22, 2006 9:10 am
Profil
Arany Listatag

Csatlakozott: szomb. nov. 05, 2005 8:24 pm
Hozzászólások: 152
Hozzászólás 
Kányádi Sándor: Kérdések

Feküdtél-e már késeken,
háltál-e jégen meztelen,
hagyott-e már úgy el a vér,
öntött-e már úgy el a vér,
hogy ne hallj, ne láss?
Borult-e rád már óceán,
nyelved volt-e már celofán,
robbant-e szét már szemgolyód,
mint a mélyvízből kifogott
halaké?
Voltál-e lábon égetett,
tépték-e ki a gyökered,
faragták-e a csontodat,
millió tonna súly alatt
nyögtél-e már?
Vertek-e földbe, mint karót,
rügyezett-e már két karod,
hullattál-e már lombokat,
voltál-e üresen maradt
fészek a fán?

1967


A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Cumania szomb. ápr. 22, 2006 9:27 am-kor.



szomb. ápr. 22, 2006 9:06 am
Profil
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 22 hozzászólás ]  Oldal 1, 2  Következő


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group.
Designed by Vjacheslav Trushkin for Free Forum/DivisionCore.
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség





eXTReMe Tracker